VPHE - Fegyelmi Szabályzat - 2014
Vízügyi Dolgozók Vásárhelyi Pál Horgász Egyesülete
Kezdőlap Honlap térkép  Vendég horgászat Horgász témák   Lap nyomtatás

Vízügyi Dolgozók                                                       Jóváhagyta a Közgyűlés 2014. 03. 01-jén.

 

    "Vásárhelyi Pál"

Horgász Egyesülete

 

Fegyelmi Szabályzat

az egyesületi horgászrenddel egységes szerkezetben

 

 I.  Fejezet

Általános rendelkezések

 

1.§.

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja

 

(1)        A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala és ezzel az elkövető visszatartása a jövőbeni hasonló cselekmények elkövetésétől.

 

2.§.

A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya

 

(1)      A Fegyelmi Szabályzat személyi hatálya az Egyesület természetes személy tagjaira terjed ki.

 

3.§.

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak

 

(1)       A fegyelmi eljárást az Egyesület elnöke, ellene a Felügyelő Bizottság elnöke rendeli el.

 

 

II.  Fejezet

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

 

4.§.

Fegyelmi vétségek

 

(1)          Fegyelmi vétséget követ el az egyesületi természetes személy tag, ha az Egyesületi Horgászrend 1-28 pontjában leírtakat megsérti, továbbá, aki az Asz. 4.§. (7) szerinti cselekményt követi el.

 

Az Egyesület 2014. évi Közgyűlése által megállapított » egyesületi horgászrend « a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelettel meghatározott általános szabályok kiegészítője, az egyesületi alapszabály melléklete, amelynek betartása a Domony-völgyi III. sz. víztározón, halgazdálkodási vízterületen horgászókra, illetve a horgásztanyán tartózkodó egyesületi tagokra, vendéghorgászokra és a társaságukban lévő hozzátartozókra egyaránt kötelező.

 

 

 

 

 

 

A  HORGÁSZTANYA  IGÉNYBEVÉTELE

 

1.       A horgásztanya szolgáltatásait az Egyesület tagjai és velük érkező hozzátartozóik, az Egyesület vendégei és - részlegesen - a napijegyet váltó vendéghorgászok vehetik igénybe. Az Egyesület a mindenkori horgászszezonban vendéghorgászokat általában a jégolvadást követő három hét elteltével fogad.

2.       Gépkocsival érkező horgász vagy az őt szállító személy köteles járművét a horgásztanya oldalán kijelölt külső vagy belső parkolóban hagyni. A vízpart közelében és a túlsó parton gépkocsival várakozni csak saját felelősségre lehet, a növényzet és a kerítés kímélésével.

3.       Az Egyesület tagjai – a tilalmi idők kivételével – a horgász szezon teljes időtartamában napszaktól függetlenül horgászhatnak, mindkét partról és a gátról, vagy külön szabályozás betartásával csónakból.

4.       Vendéghorgászok nappali horgászata a szezonálisan változó nyitva tartási idő alatt, éjszakai horgászata előzetes bejelentkezés és külön éjszakai területi engedéllyel lehetséges, kizárólag jól megvilágított horgászhelyeken.

5.       A horgásztanyán, illetve a tanya területén szállás vagy sátorozási lehetőség előzetes jelentkezés és térítés ellenében vehető igénybe. Az éjszakai horgászathoz vagy esőbeállónak legfeljebb két éjszakára felállított egy vagy kétszemélyes horgászsátorért nem kell térítést fizetni.

A  HORGÁSZAT  MEGKEZDÉSÉNEK  FELTÉTELEI

6.       Állami horgászjegy (állami turista horgászjegy), fogási napló és érvényes területi engedély nélkül a víztározón horgászni tilos. Vendéghorgászok részére értékcikkeket és többféle területi engedélyt árusítunk. A vendéghorgászok fokozottan felelősek a helyi horgászrend megismeréséért és annak betartásáért, amelynek megsértése esetén az Egyesület a későbbiekben a területi engedély kiadását megtagadja.

          Állami horgászjegyet az a személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja és fogási naplóját leadta. Az állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, más országban tett vizsgát pedig az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal lehet igazolni. Állami horgászjegyet kizárólag olyan személynek adunk ki, aki korábbi szabálysértés miatt nincs eltiltva, aminek igazolására kizárólag a SZÁK programban szereplő adatainak on-line ellenőrzése vehető figyelembe.

7.       A horgászni szándékozó egyesületi tagok és vendéghorgászok a horgászat megkezdése előtt kötelesek a horgásztanyán elhelyezett tanyanapló érkezési rovatait kitölteni, majd – az állami horgászjegy, a területi engedély és a fogási napló kivételével - horgászigazolványukat az ügyeletes halőrnek megőrzésre átadni.

8.       A horgászat megkezdése előtt a horgász köteles megjelölni a fogási naplóban szereplő éves naptárban a horgászati vagy a halászati tevékenység megkezdésének napját, a fogási napló fogás összesítő táblázatában pedig fel kell tüntetni a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezését, valamint a területi jegyen szereplő víztérkódját (Domonyvölgyi III-as víztározó: 000875).

9.       A horgászatot csak tiszta horgászhelyen szabad megkezdeni, amelyet a horgászat befejeztével ugyancsak tisztán kell hátrahagyni.

HORGÁSZESZKÖZÖK,  KIFOGHATÓ  HALAK,  CSALIK HASZNÁLATA

10.     Horgászfelszerelés és a kifogható hal mennyisége:

·           Gyermekhorgász:

              1 db úszós készséggel horgászhat; napi 3 kg, heti 6 kg "egyéb" halat zsákmányolhat;

·           Ifjúsági egyesületi tag:

a területi engedélye alapján kifogható mennyiségen belül 2 bottal napi 2 db, heti 4 db méretkorlátozás alá tartozó halat, melyből a pontyok száma napi 1 db, heti 2 db lehet, valamint napi 5 kg, heti 10 kg "egyéb" halat zsákmányolhat;

·           Felnőtt és nyugdíjas kedvezményezett egyesületi tag:

a területi engedélye alapján kifogható mennyiségen belül 2 bottal napi 3 db, heti 6 db méretkorlátozás alá tartozó halat, melyből a pontyok száma napi 2 db, heti 4 db lehet, és napi 5 kg, heti 10 kg "egyéb" halat zsákmányolhat;

·           Napijegyet váltó ifjúsági vendéghorgász:

1 bottal horgászva napi 1 db méretkorlátozás alá tartozó és 5 kg "egyéb" halat zsákmányolhat;

·           Napijegyet váltó felnőtt vendéghorgász:

2 bottal horgászva napi 3 db méretkorlátozás alá tartozó (2 ponty vagy amur + 1 ragadozó) és 5 kg "egyéb" halat zsákmányolhat;

·           Tiszteletjeggyel horgászó vendég:

a teljes jogú (éves domonyvölgyi területi engedéllyel rendelkező) felnőtt egyesületi tagokra megállapított jogok és korlátozások szerint horgászhat.

11.     Horgászkészségenként legfeljebb három, darabonként legfeljebb háromágú horog szerelhető fel.

12.     Az ifjúsági és felnőtt horgászok az engedélyezett számú horgászkészségükkel egyidejűleg egy darab, 1 m2-nél nem nagyobb emelőhálót is használhatnak csalihalfogásra.

13.     Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

14.     Kifogható halfajok és a csalik használata

14.1.    Bármilyen fajú méretes hal, továbbá – a fajlagos tilalmi idővel és méretkorlátozással védett halfajok ivadékának kivételével – a csalihalak kifogása megengedett. A csalik használatában nincs korlátozás, kivéve a süllő fajlagos tilalmi idején, amikor a 15 cm-nél rövidebb élő kishal, a halszelet és a műcsalik használata tilos. Etető anyagot a vízbe juttatni csak a partról szabad. Az etető anyag használatát a vízminőség védelme érdekében a Vezetőség korlátozhatja.

14.2.    A 30 cm-es méretet elérő és megtartani kívánt ponty megtartása kötelező a napi megengedett mennyiségen belül, azt a szákból nagyobb hal fogása reményében visszaengedni tilos.

14.3.    A faj- és méretkorlátozás alá tartozó halakra engedélyezett napi, vagy heti mennyiség megfogását követően csak keszegező horgászat folytatható könnyű-úszós készséggel.

14.4.    Tilos a megfogott halak kínzása. A megfogott, és a vízből kiemelt halakkal úgy kell bánni, hogy az azok számára okozott fizikai sérülés ne haladja meg a horgászmódszerből adódó szükséges minimumot. A megtartani nem kívánt halat – a horgászversenyek kivételével – azonnal vissza kell helyezni a vízbe. A kifogott halakat azok elpusztításáig maradandó sérülést nem okozó módon élve kell tartani, vagy azonnal le kell ölni.

14.5     A horogra kívülről akadt halat megtartani tilos.

15.     A méretkorlátozás alá tartozó halat a kifogását követően egyenként, az "egyéb" halak összsúlyát pedig a horgászat befejeztével egy tételben kell beírni a fogási naplóba. A méretkorlátozás alá tartozó, kifogott halakat az egyesület tagjainak az éves területi engedély megfelelő rovatába is azonnal be kell jegyezniük.

TILALMI  IDŐK  ÉS  HALVÉDELMI SZABÁLYOK

16.     Az Egyesület horgásztaván az illetékes kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságától rendszeresen kért felmentés alapján a pontyra fajlagos tilalom nincs. A ragadozó halfajokra a tilalmi idő az országos horgászrenddel megegyezik.

17.     A halak ívásakor, telepítéskor vagy egyéb indokolt esetben (betegség, tórekonstrukció, vízminőségi gondok stb.) az Egyesület vezetősége teljes vagy részleges (halfajokra, a horgászható területekre, a vendéghorgászok fogadására vonatkozó) horgászati tilalmat rendelhet el, amit a hirdetőtáblán tesz közzé.

18.     A természetvédelmi oltalom alatt álló halfaj, valamint más védett vagy hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése tilos a víztározóból és környezetében.

19.     Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.

A HORGÁSZAT  BEFEJEZÉSE

20.     A horgászat befejezése után a használt horgászállást meg kell tisztítani és a képződött hulladékot a gyűjtőedényekben kell elhelyezni.

21.     A kifogott halakat a horgásztanyához kell vinni és az ügyeletes horgásznak be kell mutatni, aki az ott elhelyezett hosszmérővel az esetleg vitatható méretű halakat ellenőrzi. A tanyanaplóba a fogott zsákmánynak a tanyán mért pontos súlyát kell bejegyezni.

22.     Távozás előtt a tanyanaplóba a méretkorlátozás alá tartozó halak súlyát darabonként, az "egyéb" halakét összsúlyban kell bejegyezni a fogási naplóval, illetve az éves területi engedéllyel megegyező módon. A tanyanaplóba az eltávozás idejét is be kell jegyezni.

23.     A szabályosan kifogott és elvinni kívánt halat a vízpartról elszállítani csak gyorsan és kíméletesen leölve szabad, amelyhez eszközt a halpucoló asztalnál helyezünk ki. A 30 cm-nél kisebb testhosszúságú „egyéb” kategóriájú hal elszállítható élve is, kizárólag olyan tárolóedényben, amely biztosítja a számára a szükséges oxigéntartalmú vizet, és minimalizálja az állatot érő stressz hatásokat.

AZ EGYESÜLETI ÉLET ÍROTT, ÉS ÍRATLAN SZABÁLYAI

24.     A horgásztanya alapvetően az Egyesület tagjainak pihenését, felüdülését, vonzó horgászati lehetőségét szolgálja, amelynek feltételeit a tagság hosszú évek alatt nagy anyagi ráfordítással és sok munkával valósította meg. Súlyos, anyagi következménnyel is járó vétséget követ el, aki a tanya természeti környezetét vagy berendezései, egyéb felszerelési tárgyait szándékosan vagy gondatlanul károsítja.

25.     A horgásztanyán okozott rendetlenséget és szennyezést annak kell felszámolnia, aki (vagy akinek a hozzátartozója) azt előidézte. A horgásztanya egész területén kizárólag a tűzrakásra kijelölt helyeken szabad tüzet gyújtani, amelynek eloltásáért a tűzrakó felel.

26.     A horgásztanyán tartózkodók magatartásukkal nem zavarhatják mások nyugalmát és horgászatát. Az intézkedésre jogosult tisztségviselők a hangoskodó, kötekedő, alkoholos befolyásoltságuknál fogva a társas együttlétre méltatlan személyeket kötelesek figyelmeztetni, ennek hatástalansága esetén távozásra felszólítani. Az intézkedést az ügyeleti naplóba be kell jegyezni.

27.     A korlátozott horgászati lehetőségek miatt foglalt hely nincs. A horgászat befejezése vagy tartós, 2 órát meghaladó szüneteltetése esetén a horgászhelyet a 8. pontban foglaltak szerint kell elhagyni. A horgászállásokat a felszerelés vagy a bottartók hátrahagyásával tartósan kisajátítani nem szabad. Ez a rendelkezés a tanyán üdülő horgászokra is vonatkozik.

28.     Az Egyesületi Horgászrendben nem szabályozott minden egyéb szabály és előírás tekintetében a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. A hivatkozott jogszabályok minden érdeklődő rendelkezésére állnak a horgásztanyán és az Egyesület honlapján.

(2)          A fegyelmi vétséget elkövető természetes személy egyesületi tagot a fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni.

 

5.§.

Fegyelmi büntetések

 

(1)        A fegyelmi vétségek várható következményeit az Egyesületi Horgászrend 29. pontja tartalmazza. Ezek a következők:

 

 

 

FEGYELMI  VÉTSÉGEK  ÉS  VÁRHATÓ  KÖVETKEZMÉNYEIK

 

29.             A Közgyűlés által jóváhagyott szabályok megsértője fegyelmi vétséget követ el, amely az alábbi következményekkel jár:

 

A  Horgászrendben  felsorolt  szabály

 

Várható következmények

sorszáma

megsértésével a vétség minősítése

2., 3., 7., 8., 9., 10., 11., 14., 15., 17., 18., 20., 21., 22., 23., 24., 25, 26., 27.

első alkalommal

3 havi eltiltás;

második alkalommal

6 havi eltiltás;

visszatérő elkövetés esetén

végleges eltiltás, egyesületből kizárás;

13., 18.,

első alkalommal

 

1-2 évi eltiltás és az Asz. 8. pont szerinti szövetségek értesítése.

visszatérő elkövetés esetén

2-5 évi eltiltás, az Asz. 8. pont szerinti szövetségek értesítése, egyesületből kizárás.

6., 19.

első alkalommal

egyszeri kitiltás;

visszatérő elkövetés esetén

kitiltás, egyesületből kizárás

 

(2)        Fegyelmi vétség miatt megszüntetett egyesületi tagsági viszony nyomán a kizárt személy az Egyesület felé anyagi követelésre nem jogosult.

 

 

(3)          A fegyelmi büntetések a következők:

a)            figyelmeztetés,

b)            írásbeli megrovás,

c)            a fegyelmi határozatban megjelölt vízterületről, horgásztanyáról meghatározott időre szóló kitiltás,

d)            a horgászattól meghatározott időre történő eltiltás,

e)            az egyesületből történő kizárás.

(4)        A (3) pontban felsorolt fegyelmi büntetések együttesen is megállapíthatók. Amennyiben a kitiltás és az eltiltás az egyesület és mindazon szervezetek kezelésében lévő vízterületre és horgásztanyára vonatkozik, amellyel az Egyesületnek erre nézve megállapodása van, illetve az Asz. 1.§. 8. pontjában nevesített szövetségek vízterületére és horgásztanyáira, akkor a határozatot annak jogerőre emelkedését követően a szervezeteknek meg kell küldeni. Kizárás esetén a kizáró határozatot annak jogerőre emelését követően a szövetségeknek és a szerződött partnereknek meg kell küldeni. A fegyelmi büntetés időtartamát, valamint letöltésének kezdő és végső napját a fegyelmi határozat rendelkező részében naptári dátummal kell meghatározni.

(5)          Többrendbeli, vagy  különösen súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a VPHE Elnöke, vagy a ellene indult fegyelmi ügyben a Felügyelő Bizottság elnöke az elrendeléssel egy időben, az eljáró fegyelmi szerv elnöke pedig, ha az eljárás alá vont az eljárás alatt is fegyelmi vétséget követ el az eljárás jogerős befejezéséig  a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggesztheti. E határozatok ellen egyesületen belül jogorvoslatnak helye nincsen.

 

 

III. Fejezet

Az Egyesület fegyelmi szervei

 

6.§.

Az Egyesület fegyelmi szervei

 

a)           Fegyelmi Bizottság (I. fokú fegyelmi szerv)

b)           Elnökség (II. fokú fegyelmi szerv)

 

7. §.

Az Egyesület Fegyelmi Bizottsága (I. fokú fegyelmi bizottság)

 

(1)        Az Egyesület Közgyűlése Elnökből, Elnökhelyettesből, 1 tagból és két póttagból álló Fegyelmi Bizottságot választ, 5 évi időtartamra az Asz-ban leírt módon. A Fegyelmi Bizottság elnöke ellen indult fegyelmi ügyekben az Elnökhelyettes elnököl, egyéb esetekben az elnök akadályoztatása esetén látja el az elnöki tisztet.

(2)        A Fegyelmi Bizottság 3 fős tanácsban jár el. Határozata többségi szavazással jön létre. Rendes tag akadályoztatása esetén póttagot kell behívni.

(3)        A Fegyelmi Bizottság bármely tagja összeférhetetlenségét köteles a fegyelmi eljárás megindulásával egyidőben közölni. Összeférhetetlenségnek minősül, ha közeli hozzátartozója érintett, vagy, ha bármely okból tőle elfogulatlan döntés nem várható.

(4)        Várhatóan bonyolult, jogi ismereteket igénylő ügyben, ha a fegyelmi bizottságnak nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt lehet felkérni.

 

8. §.

 

(1)          A Fegyelmi Bizottság köteles kivizsgálni mindazon az Egyesület tagjaira vonatkozó ügyeket, amelyek esetében a horgászattal kapcsolatos szabályok megsértése vélelmezhető

a)            az ügyeletes horgászok által vezetett naplóban tett bejegyzések alapján;

b)            az Egyesület tisztségviselői vagy a halőr által tett bejegyzések alapján;

c)            az Egyesület vezetősége által kivizsgálásra kért esetekben;

d)            az Egyesület felügyelő bizottsága által kivizsgálásra kért esetekben;

e)                 az Egyesület tagjai által más vízterületeken elkövetett szabálysértésekre vonatkozó hivatalos megkeresés, feljelentés, illetve a fogási naplóban tett súlyosan elmarasztaló halőri bejegyzések esetében.

(2)       A Fegyelmi Bizottság Elnöke köteles:

a)                  tájékoztatni az Egyesület Elnökét a Fegyelmi Bizottság által hozott fegyelmi határozatról.

b)                  Beszámolni évente egy alkalommal a Közgyűlésen a Fegyelmi Bizottság tevékenységéről.

 

9. §.

Az Egyesület Elnöksége (II. fokú fegyelmi bizottság)

 

(1)          Az Elnökség jár el II. fokon a fegyelmi ügyekben.

(2)                  Az Elnökség határozatképességéhez a tagok 50% + 1 fő jelenléte szükséges. Az Elnökség a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3)                  Ha az Elnökségnek nincs jogvégzett tagja, a fegyelmi eljáráshoz jogi szakértőt lehet felkérni.

(4)                  Az Egyesület Elnöksége hatáskörébe tartozik a Fegyelmi Bizottság által első fokon hozott fegyelmi határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása.

 

 

 

IV. Fejezet

Fegyelmi eljárás

 

10. §.

Az elsőfokú fegyelmi eljárás szabályai

 

(1)        A fegyelmi eljárást az Egyesület Elnöke, ellene az Országos Felügyelő Bizottság Elnöke írásban rendeli el. A fegyelmi eljárás elrendelésére indítványt tehet az Egyesület bármely tagja vagy szerve.

 

 

11. §.

 

(1)          A fegyelmi eljárást a fel lehet függeszteni, ha azzal összefüggő, más hatósági, vagy bírósági eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időtartama a más hatósági eljárás jogerős lezárásáig állhat fenn. Az eljárást a megindítással egy időben a 10.§.-ban nevesített személyek, azt követően az eljáró fegyelmi bizottság függeszheti fel.

 

 

V. fejezet

A fegyelmi tárgyalás

 

12. §.

 

(1)        Az ügyben eljáró fegyelmi bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15. napon belül a fegyelmi alapját képező dokumentumok egyidejű megküldésével az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást, kivéve, ha az eljárást egyidejűleg a 11.§.-ban írt okból felfüggeszti. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 15 nappal meg kell előznie.

(2)        A Fegyelmi Bizottság tagjait és a panaszost, továbbá a tanúkat írásban kell meghívni. A Fegyelmi Bizottság Elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről. A tárgyalás megnyitását követően a Fegyelmi Bizottság Elnöke számba veszi a megjelenteket, majd az iratokat.

(3)        A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, fiatalkorú esetén törvényes képviselőjét. Meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. A Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Be kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

(4)        Az eljárás alá vont illetve jogi képviselője részére tértivevényes levélben kell a meghívást és minden egyéb dokumentumot kézbesíteni.

 

13. §.

 

(1)          A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell neki adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban, vagy írásban előterjeszthesse.

(2)           A Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy és jogi képviselője a tárgyalás egész tartama alatt – kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást – jelen legyen, az eljáró bizottság Elnökének engedélyével a tanúkhoz kérdést intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

(3)          A fegyelmi tárgyalást a Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának Elnöke vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi eljárás alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi eljárás alá vontat az őt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézése, stb.) tájékoztatni.

(4)          A Fegyelmi Bizottság tanácsának Elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről.

(5)          Az első fokú eljárást lehetőleg egy tárgyaláson be kell fejezni, amennyiben ez nem lehetséges folytatólagos tárgyalást kell kitűzni. A folytatólagos tárgyalásra a jelenlévőket szóban, a távollévőket írásban kell meghívni.

 

 

 

14. §.

 

(1)          Az eljárás során megtartott minden tárgyalásról és bizonyítás-felvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelybe az eljárás alá vont személy szóbeli előterjesztéseit és nyilatkozatait, valamint a tanúvallomásokat fel kell venni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az eljáró fegyelmi szerv megnevezését, a meghallgatás helyét, idejét, a jelenlévő személyek nevét, az eljárás tárgyát és ügyszámát.

(2)          A tanúk vallomásait, valamint az eljárás alá vont személy nyilatkozatait e személyekkel alá kell íratni.

(3)          Amennyiben az eljárás alá vont a jegyzőkönyvet nem írja alá, azt a tényt, két tanú aláírásával a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az esetleges indokok közlésével. Fegyelmi bizottsági tag külön véleményét úgyszintén a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4)        A határozat egy példányát a fegyelmi eljárás alá vont személy részére kézbesíteni kell.

 

15. §.

(1)          A Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa az ügy kivizsgálása után a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hoz.

 

16. §.

(1)     Az eljárást meg kell szüntetni:

a.)              „fegyelmi vétség hiányában”, ha az eljárás alá vont személy vétséget nem követett el,

b.)              „bizonyítékok hiányában”, ha a fegyelmi eljárás eredményeként a fegyelemsértést nem lehetett megnyugtató módon bizonyítani,

c.)              „elévülés” címén, ha a vizsgálat közben derül ki, hogy a fegyelmi vétség elévült.

(2)     A fegyelmi eljárás megszüntetéséről az eljárás alá vont személyt írásbeli határozattal értesíteni kell.

 

  17. §.

 

(1)     Ha az eljárás során a fegyelmi vétség a fegyelmi eljárás alá vont személy által történt elkövetése bebizonyosodott, Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsa határozatot hoz, amelyben az 5. §-ban meghatározott fegyelmi büntetéssel sújtja az elkövetőt.

(2)     A határozatba a jogorvoslati lehetőséget bele kell foglalni. A határozat eredeti példányát a Fegyelmi Bizottság eljáró tanácsának elnöke és tagjai írják alá. Az eljárás alá vont tag részére küldött példányt az eljáró fegyelmi bizottság elnöke írja alá.

(3)     Az utolsó tárgyaláson a határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetést követő 8 napon belül a határozatot írásba kell foglalni és tértivevénnyel kell megküldeni a fegyelmi alá vont személy fiatalkorú esetén törvényes képviselője, a panaszos, a fegyelmi eljárást elrendelő személy részére. A fegyelmi határozat jogerőre emelkedési ideje a kézhezvételtől számított 15 nap.

 

   18. §.

 

(1)        A fegyelmi határozat bevezető részből, rendelkező részből és indoklásból áll.

a.)           A bevezető rész tartalmazza a Fegyelmi Bizottság nevét, a határozathozatal idejét, valamint az eljárás alá vont személy adatait.

b.)          A rendelkező rész tartalmazza a megállapított fegyelmi vétség megjelölését, a Fegyelmi Szabályzat meghatározott pontjára hivatkozással a kiszabott fegyelmi büntetést, továbbá a fellebbezési lehetőséget, ennek határidejét és azt, hogy a fellebbezést hová kell benyújtani.

c.)           Az indoklás tartalmazza az eljárás során egyértelműen bebizonyosodott tényeket és körülményeket, az elkövetett cselekmény rövid leírását, az eljárás alá vont személy felajánlott, de a bizottság által nem foganatosított bizonyítási cselekményeket az elutasítás indokának megjelölésével, valamint a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

(2)        Ha a fegyelmi határozat hibás névírást, szám- vagy számítási hibát, vagy más hasonló nyilvánvaló elírást tartalmaz, a fegyelmi szerv a határozatát bármikor kijavíthatja.

 

  19. §.

 

(1)        Az írásba foglalt fegyelmi határozatot meg kell küldeni az Egyesület Elnökének. A jogerős fegyelmi határozatokat öt évig archiválni kell.

 

  20. §.

 

(1)          Ha a fegyelmi eljárás során szabálysértés, vagy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a Fegyelmi Bizottság eljáró Elnöke erről köteles értesíteni a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat, aki a rendelkezésére álló bizonyítékok megjelölésével köteles értesíteni az illetékes hatóságokat.

 

21. §.

A fellebbezési eljárás szabályai

 

(1)          Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a másodfokú fegyelmi szervhez.

(2)          A fegyelmi határozat ellen fellebbezéssel élhet az eljárás alá vont személy, fiatalkorú esetén törvényes képviselője, és az Egyesület Elnöke.

(3)          A fellebbezésnek a fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya van.

(4)          Az Egyesület fegyelmi fellebbviteli szerve a Vezetőség.

 

22. §.

 

(1)          A fellebbezést az első fokon eljárt bizottságnál kell írásban benyújtani. A VPHE  bármely más szervéhez tévesen benyújtott fellebbezést az első fokon eljárt fegyelmi szerv részére haladéktalanul meg kell küldeni, s egyben közölni kell a fellebbezés e más szervhez való érkezésének időpontját.

(2)          A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi szerv az összes irattal és a bizonyítékokkal együtt köteles 15 napon belül az ügy másodfokú elbírálására jogosult fegyelmi szervhez felterjeszteni.

 

23. §.

 

(1)          Ha az elsőfokú fegyelmi szerv azt észleli, hogy a fellebbezés elkésett, azt köteles jegyzőkönyvben megállapítani és a fellebbezést elutasítani. Az elutasító döntés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

 

24. §.

 

(1)          A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az iratok kézhezvételét követő 30 napon belül köteles az ügyben tárgyalást tartani és érdemi határozatot hozni.

(2)          A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt. Szükség esetén újabb tanúkat, szakértőket hallgathat meg, és további bizonyításkiegészítést foganatosíthat.

 

 

 

25. §.

 

(1)          A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az elsőfokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, vagy súlyosbíthatja, helybenhagyhatja.  A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett.

(2)          Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt – az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett – elutasítja.

(3)          Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg ha további nagy terjedelmű bizonyítás, vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú fegyelmi szervet új tárgyalásra utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak tartalmaznia kell a hatályon kívül helyezés okait.

(4)          A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára az elsőfokú eljárás szabályai megfelelően irányadók.

 

26. §.

 

(1)        A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye. A határozat a 2011. évi CLXXV. törvény 4.§. szerint bíróság előtt megtámadható.

 

 

 

VI. Fejezet

Elévülés

 

27. §.

 

(1)          A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény, vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjától 6 hónap eltelt. Hatósági elmarasztalás esetén a tudomásszerzéstől számított 6 hónap. Amennyiben az eljárás alá vont a határozatot bíróság előtt megtámadja, az elévülés a bírósági eljárás ideje alatt nyugszik.

 

 

VII. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

 

28. §.

 

(1)        A fegyelmi Szabályzat hatályba lép a Horgásztanya hirdetőtábláján történő közzététel napján.

(2)        A Fegyelmi Szabályzatot a Vízügyi Dolgozók Vásárhelyi Pál Horgász Egyesülete 2007. június 16-án tartott Közgyűlése elfogadta, a 2009. május 2-i Közgyűlése, legutóbb pedig a 2014. március 1-jén tartott Közgyűlése módosította.

 

Gödöllő, 2014. március 1.

 

 

     

......................................

Dr. Lányi Gábor elnök