VPHE - A víztározó halfaunája
Vízügyi Dolgozók Vásárhelyi Pál Horgász Egyesülete
Kezdőlap Honlap térkép  Vendég horgászat Horgász témák   Lap nyomtatás

A víztározó halfaunája

 

A Domonyvölgyi 3. sz. víztározó az Egres-patak vízfolyására épített árvízvédelmi létesítmény, amelyet Egyesületünk 1982-től horgásztóként is üzemeltet. A tó felett négy kisebb-nagyobb méretű horgászkezelésben lévő vízterület található.

A tó halfaunáját elsődlegesen a horgászati céllal telepített halfajok jellemzik, amelyek egy része (harcsa, busa, törpeharcsa) a vízfolyás felső szakaszában lévő horgászvizekből származó, gátszakadás, emberi beavatkozás vagy vízimadarak közreműködésével érkezett jövevény.

A tóban időnként felbukkannak az Egres-patak jellemző halfajai is. A hajdani telepítések során a tiszta vizű tározóba próbaképpen szivárványos pisztrángot és kecsegét is telepítettünk, közülük a pisztráng elkallódott, a kecsege meglepetéshalként még pár évvel ezelőtt is fel-felbukkant. Ameddig jogszabály nem tiltotta, kisebb mennyiségben amurt is telepítettünk, amely rendkívül jól érzi magát a vizünkben, és még ma is jól fogható. Elvétve horogra kerülnek a tó díszeiként kihelyezett piros koi pontyok, vagy azok tarkabarka leszármazottai is. A keszeg telepítések esetenként folyóvízből történtek, ezért a horgászok zsákmányában esetenként jellegzetesen folyóvízi halfajok (például márna) is megtalálhatók.

A tó fő halfajai: ponty, amur, keszeg, ezüstkárász, csuka, harcsa, süllő, balin

 

 

image001.jpg

Magyar nemesponty (Cyprinus carpio forma nobilis hungarica Unger)

2008-ban 15 mázsa pikkelyes ponty telepítésével indítottuk a horgász szezont. A Tisza mellől érkeztek hozzánk kitűnő egészségben és jó erőben áttelelve. Mostanában a pikkelyes pontyok fordulnak elő a legnagyobb számban.

 

image002.jpg

Tükörponty (Cyprinus carpio Linné)

A Hortobágyi Halgazdaságtól több mint 10 éve rendszeresen vásárolunk háromnyaras pontyokat, és az esetek többségében a kiváló minőségű tükörpontyokat kínálják. Ezek sokkal kevésbé fogékonyak a különféle fertőzésekre, nálunk is nagyon jól növekednek, kiváló minőségű a húsuk, és sporthalként is állják a versenyt. Az 1990-es évek eleje (a szomszédos országokból behozott látványos küllemű, de gyenge minőségű pontyok terjesztése) óta a horgásztavunkban nem fordult elő semmilyen járványos megbetegedés.

 

image003.jpg

Magashátú vadponty (Cyprinus acuminatus Heckel)

Több alkalommal telepítettünk két- és háromnyaras állományt a Tatai acélos szürke pontyfajtából, amely kitűnő sporthal, és lassú növekedése ellenére nagyon kedvelt sporthorgászaink körében.

 

image004.jpg

Nyurga vadponty (Cyprinnus hungaricus Heckel)

Néha-néha a halastavakban is történhet csoda. Ilyen volt nálunk 2007-ben, amikor egy tógazdaságban vadon fogott szülőktől származó, továbbnevelésre szánt tiszai nyurgákra bukkantunk, és valami csoda folytán nekünk is jutott 10 mázsa a 2-3 kg egyedsúlyú halakból.

 

image005.jpg

Díszponty (Cyprinus carpio haematopus x Cyprinus carpio viridiviolaceus)

A TEHAG-ban kitenyésztett díszpontyok arany és tarka változatait az 1990-es évek közepén telepítettük, és fogásukat (megtartásukat) sokáig korlátoztuk. Nagyra nőve megkapóan szép látványt nyújtanak a felszínen úszkáló egyedei. Összeívnak a kárászokkal és más pontyokkal, ezért olykor-olykor fiatalabb példányok is horogra akadhatnak. Nem érdemes megtartani őket, mert a húsuk minősége silány, még csak meg sem közelíti a nemespontyokét. Inkább gyönyörködjünk bennük!

 

image006.jpg

Amur (Ctenopharyngodon idella Cuvier et Valenciennes)

Ameddig lehetett telepítettük, aztán – megtapasztalva a nádpusztítás következményeit – könnyű szívvel felhagytunk vele. Nem kizárt ugyanakkor, hogy a kétnyaras pontyok telepítésekor mindig érkezik egy kisebb utánpótlás, mert egyes időszakokban a 2-10 kg körüli példányai még jelenleg is szép számmal foghatók.

 

image007.jpg

Pettyes busa (Aristichthys nobilis Richardson)

Az ezüstösebb színű rokonához hasonló körülmények között érkezett hozzánk. 2003-ban súlyos aszály fenyegette a tavunkat. Nem volt halpusztulás, de a nagytestű busák közül néhány nem tudta elviselni a változásokat, és jobblétre szenderült. Lelkesen eltemettük őket.

 

image008.jpg

Fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix Cuvier et Valenciennes)

Fogalmunk nincs honnan, de egyszer csak ez a halfaj is megérkezett. A pergető horgászok zsákmányoltak véletlenszerűen néhány példányt. A legnagyobb 40 kg feletti súlyt ért el.

 

image009.jpg

Ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch)

A keszegtelepítésekkel mi sem úsztuk meg az ezüstkárászok elszaporodását. Mentségükre legyen mondva, hogy idáig igen jól viselték magukat, nem okoztak fertőzést, viszont szépen növekedtek, aminek eredményeként gyakran kínálnak jó szórakozást a keszegező horgászoknak. Valamint egyesületi tagjainknak, amikor észreveszik, hogy a vendéghorgászok elmélyülten méricskélik a 35 cm feletti példányokat, orrtól a faroktőig, ahogy a pontynál szokás…

 

image010.jpg

Kárász (Carassius Carassius Linné)

Az 1980-as évek elején még telepítettük, és szórványosan máig előfordul tavunkban a kárász. Bár a nosztalgia halfajok közé tartozik, valójában nem versenyképes más pontyfélékkel, mert rendkívül lassan növekszik, és így csekély az esélye a ragadozók elkerülésére. Többnyire nagyra nőtt, idős példányai foghatók tavasszal és ősszel.

 

image011.jpg

Dévérkeszeg (Abramis brama Linné)

Darabos méretekben is fogható tavunkban a Balatonból vagy a Dunából érkezett dévérkeszeg, sokunk kedvenc sporthala.

 

 

 image012.jpg

Karikakeszeg (Blicca bjoerkna Linné)

Nagy mennyiségben fordul elő, és jól szaporodik tavunkban, a finom horgászmódszereket előnyben részesítő horgászok, illetve a nagytestű ragadozó halaink (harcsa, csuka) gyönyörűségére.

 

image013.jpg

Bagolykeszeg (Abramis sapa Pallas)

Gyakori horgászzsákmányaink közé tartozik. A pontyozók ugyan nem sokra becsülik, de legalább több marad a keszegezők számára.

 

image014.jpg

Vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrphthalmus Linné)

Tavasszal nagy mennyiségben találkozunk az aprajával, a csuka szezon kezdetére azonban már mindig hiány van belőlük. A mi tavunkban is éppen olyan gyönyörűen mutatnak az idősebb példányok, mint a legjobb horgászvizeken.

 

image015.jpg

Bodorka (Rutilus rutilus Linné)

A bodorka főként a balatoni keszegtelepítésekkel érkezett hozzánk, és éppen annyi van belőle, amennyi a keszegezők és a ragadozó halak igényét kielégíti.

 

image018.jpg

Kínai razbóra (Pseudorasbora parva Schiegel)

Valószínűleg az Egres-patak vízfolyáson keresztül érkezett hozzánk, és az egyetlen jövevény, amelyet nagyon jó szívvel látunk. Hát még a süllőink!

 

image019.jpg

Balin (Aspius aspius Linné)

Az 1980-as évek végén több mint háromezer előnevelt balin került kihelyezésre, amelyekből mára hatalmasra nőtt, nálunk is jól szaporodó egyedek ijesztgetik a küszöket és a horgászokat. 3 kg-osnál nagyobb példányai mindamellett szinte megfoghatatlanok.

 

image021.jpg

Compó (Tinca tinca Linné)

A compó valamikor az egyik fő halfajunk volt, azután hosszú időre eltűnt. Mostanában 30 cm feletti példányok kerülnek horogra.

 

image025.jpg

Vágó csík (Cobitis taenia Linné)

Szintén őshonos, az Egres-patakkal érkező halfaj. Horgászati jelentősége nincs.

 

image026.jpg

Réti csík (Misgurnus fossilis Linné)

Az Egres-patak lakójaként látogatja a tavunkat, a harcsák legnagyobb örömére.

 

image028.jpg

Csuka (Esox lucius Linné)

Évek óta intenzíven telepítünk horogérett (0,80-3,5 kg egyedsúlyú) csukákat, amelyek remek horgászélményekkel és jelentős saját szaporulattal hálálják meg a színpompás kacsacsőrűek iránti őszinte lelkesedésünket. A csuka horgásztavunk legfontosabb ragadozó halfaja. Horgászata a tilalmi időn kívül minden módszerrel engedélyezett, és eredményes, beleértve a téli lékhorgászatot is.

 

image029.jpg

Fogassüllő (Stizostedion lucioperca Linné)

A fogassüllő nálunk nem nő 4 kg fölé, de az iszapos mederfenék ellenére jól érzi magát, és kifejezetten jól szaporodik. Horgászaink éppúgy szeretik, mint minden más vízen, de éves szinten csak a legelkötelezettebb cserkelő horgászok számíthatnak jó zsákmányra.

 

 image031.jpg

 

Sügér ((Perca fluviatilis Linné)

Mindig jelen volt a tavunkban, esetenként a nagyra növő egyedeire kifejezetten érdemes volt horgászni. Mostanában ismét elszaporodóban van, de az egyedsúlyuk csekély.

 

image032.jpg

Harcsa (Silurus glanis Linné)

Bár soha nem telepítettük, de feltehetőleg a vízimadarak segítségével bekerült a tavunkba, ahol kitűnő életteret talált magának. 20 kg körüli példányai mind gyakrabban riogatják a vízparton csendben üldögélőket, és közülük néhány minden évben horogra akad.

 

 image033.jpg

 

Törpeharcsa (Ictalurus nebulosus Le Sueur)

Sajnos, már a mi tavunkban is előforduló halfaj. Az állománya változó méretű, amihez csapdázással mi is hozzájárulunk, de teljesen megszabadulni nem tudunk tőle. Nem nő nagyra, és a jelenléte kifejezetten zavarja a horgászokat.

 

image034.jpg

Fekete törpeharcsa (Ictalurus melas Rafinesque)

A Tisza vízrendszeréből származó telepítésekkel ez a halfaj is eljutott hozzánk. A törpeharcsánál is kisebbre nő. Igazi kártevőnek számít.

 

 

Küsz (Alburnus alburnus Linné)

Nálunk szerencsére még szép állomány található a természetes vizeinken eltűnőben lévő küszből. A balinok és a süllők fő táplálékhalai, és a vízparti fűzek gyökerei között mindig jó ívóhelyet találnak maguknak.